Húsvéti hagyományok – húsvét 2019

0
242

Húsvéti hagyományok: A húsvéti ünnepkörhöz számtalan szokás és hiedelem kapcsolódik. Lássuk, melyek ezek! 😊

Húsvéti hagyományok – húsvét 2019

húsvéti hagyományok
húsvéti hagyományok

Mikor van húsvét 2019-ben és mit ünneplünk húsvétvasárnap?

A húsvét egy mozgó ünnep, tehát évről évre más napokra esik. 2019-ben húsvét 2019. április 21-22-re esik. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, így számtalan szokás, hagyomány alakult ki erre az időszakra. Húsvétvasárnap a keresztény egyház Jézus Krisztus feltámadását ünnepeli. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.

Húsvétvasárnaphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.

Húsvéti hagyományok – locsolkodás

húsvéti hagyományok
húsvéti hagyományok

Húsvéthétfő a magyar lakta területeken a locsolkodás napja. Ez a hagyomány régi időkbe nyúlik vissza, azt gondolták ugyanis, hogy a víznek tisztító, megújító ereje van. Vidéken még napjainkban is kútvízzel, szódával locsolják a lányokat, a városokban pedig különféle parfümökkel, kölnivizekkel teszik ezt. A szokás szerint egészen hajnaltól kezdve locsolják a fiúk a lányokat.

Hotel Szieszta ünnepi ajánlataiért kattints az alábbi képre!

Hotel Szieszta, Sopron

Locsolóvers

A húsvéti locsolóversek lényege, hogy ezzel fejezik ki a férfiak a locsolkodási szándékukat és várják, hogy engedélyt kapjanak rá. Azt akarja szemléltetni, hogy nehogy elhervadjanak a lányok, mint a virágok. A húsvéti versek általában szájhagyomány útján terjednek, szállhatnak apáról fiúra, vagy éppen tanulhatják a kicsik az óvodában, vagy az iskolában a diákok egymástól. Célja, hogy körítést adjunk a locsolkodásnak.

A locsolóverseknek rengeteg közismert változata van, de akadnak olyan férfiak is, akik inkább rögtönöznek, és saját maguk találják ki, milyen mondókával nyűgözzék le a nőket.

Locsolkodás utáni jutalom, a húsvéti tojás

húsvéti hagyományok
húsvéti hagyományok

Nem elég, hogy csuromvizesek, vagy kölniszagúak leszünk, még jutalmat is kell adnunk a fiúknak. 😊 A hagyományok szerint ilyenkor étellel, festett tojással ajándékozzuk meg a fiúkat/férfiakat. A tojásfestést régen legtöbbször vöröshagyma héjával, vöröskáposztával, vagy diólevéllel oldották meg. Ma már nagyon sok festék áll a rendelkezésünkre, hogy elkészítsük a legszebb tojásokat. De akár borotvahabbal is festhetünk tojást. Tojásfestés borotvahabbal >>>

Húsvéti hagyományok – vesszőzés (sibálás)

húsvéti hagyományok
húsvéti hagyományok

A locsolkodás mellett régen szokás volt az úgynevezett vesszőzés is.
A siba egy fűzfavesszőből font, hatvan-nyolcvan centiméter hosszú korbács, amivel a fiúk, férfiak a húsvéti locsolkodás alkalmával – mintegy ráadásként – jól elnáspángolták a lányokat, asszonyokat, illendő sibálóvers kíséretében. Persze, a húsvéti korbácsolás, vesszőzés célja nem az asszonynép megverése. Ez a népszokás a húsvéthoz kötődő jelképes termékenységi és megtisztulási varázslatok egyike. A rítus elsősorban a lányok, asszonyok szépségének kiteljesítését célozza, hiszen úgy tartják, a sibált lány egészséges, friss, szép lesz. Bizonyos településeken a sibálás a locsolást helyettesítette.

Diamant Hotel ünnepi ajánlataiért kattints a piros mezőre!

Diamant Hotel ünnepi ajánlatai >>>

Diamant Hotel Szigetköz akciós ajánlatok
Diamant Hotel Szigetköz akciós ajánlatok

Húsvéti hagyományok – Hajnalfa

Nemcsak májusfa van, hanem úgynevezett hajnalfa is. A legények húsvét vasárnap hajnalán a kiszemelt lány kerítéséhez egy fiatal fát erősítettek, így kérve bebocsátást a másnapi locsolkodásra.

Húsvéti hagyományok – kókányolás

Az ajándékba kapott tojásokkal a legények játszottak is. Két tojást addig kocogtattak össze, míg az egyik el nem tört. Akié egyben maradt, az nyert. A kettétört tojást letették a falhoz, és öt tyúklépés távolságból kellett beledobni egy pénzérmét. Aki beletalált a tojásba az nyerte meg a szépen kifestett alkotást.

Húsvéti jelképek

Bárány, mint húsvéti jelkép

húsvéti hagyományok
húsvéti hagyományok

A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: “Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk”.

Barka, mint húsvéti jelkép

húsvéti hagyományok
húsvéti hagyományok

A barkaág régi húsvéti jelkép. Eredete a virágvasárnap ünnepléséhez kötődik. A Magyarországon a pálma- és olajágak szerepét vette át, melyekkel Jézust köszöntötték a jeruzsálemi bevonulásán. A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.

Nyúl, mint húsvéti jelkép

húsvéti hagyományok
húsvéti hagyományok

A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta.

E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.

Tojás, mint húsvéti jelkép

húsvéti hagyományok
húsvéti hagyományok

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.

Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

Húsvéti hagyományok – húsvéti tojásfestés

A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal “írták” a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik.

Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.

Húsvéti hagyományok – jóslás tojással

Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.

A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.

További cikkek húsvét témakörben:

húsvét

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here