Leggyakoribb alvászavarok – álmatlanság okai

0
12
alvás zavarok
leggyakoribb alvászavarok

Leggyakoribb alvászavarok: Az alvászavar megnyilvánulhat elalvási zavarként, átalvási zavarként valamint korai ébredésként vagy ezek kombinációjaként, ezt inszomniának nevezzük. Mindemellett létezik ennek az ellenkezője, a fokozott alvástevékenység (hiperszomnia). Nagyon gyakran egyszerre mindkét jelenség jellemzi az alvászavarral küszködő embert, hiszen aki éjszaka nem képes kipihenni magát, nem tud aludni, nappal általában fáradékonyabb, álmosabb, gyakran a nappali órákban alszik.

Leggyakoribb alvászavarok (inszomnia) okai

Az álmatlanság okait öt főbb csoportra bonthatjuk.

leggyakoribb alvászavarok

Alvászavar fizikai okai:

Nagyon gyakran betegségek vezetnek álmatlansághoz: hormonális problémák, idegrendszeri betegségek, asztma, allergia, vérkeringési problémák, erős fájdalmak, depresszió stb. Ezek a tényezők fizikailag nehezítik meg az elalvást illetve az éjszaka átalvását.

Alvászavar élettani okai

Az egyik leggyakoribb, álmatlansághoz vezető élettani jelenség az öregedés folyamata. Az időskori alvászavarok jól ismertek és hátterükben egyrészről biológiai tényezők (pl. a melatoninszint csökkenése a tobozmirigyben való kóros kalciumlerakódás következtében, a napi bioritmus ezzel kapcsolatos felborulása), valamint például a csökkent nappali fizikai aktivitás állnak. Az idősek alvásszerkezete jelentősen megváltozik, feltöredezik, kevésbé pihentető, mint fiatalabb korban, ezzel kapcsolatos a napközben jelentkező álmosság, elszenderedés. Jellemző a korai ébredés, az elalvási nehézségek és az átalvási problémák különböző arányú keveredése. Élettani okok közé tartoznak még az alvás-ébrenlét ciklus különböző zavarai, a nem megfelelő alváshigiénia: rossz szokások, kényelmetlen fekhely, túl magas hőmérséklet a hálószobában stb.

alvászavarok
leggyakoribb alvászavarok

Alvászavar pszichés okai – a szorongás, az izgalom

Életesemények és ezzel kapcsolatos vagy egyébként jelentkező rossz gondolatok, aggodalmak, emlékek, amelyek szorongást váltanak ki, vagy éppenséggel túlságosan „feldobott”, izgatott állapot, tervek, fantáziák, amelyek „pozitív”stressz reakciót keltve, szintén kiválthatnak álmatlanságot.

Alvászavar pszichiátriai okai – a depresszió, skizofrénia

A pszichiátriai betegségek legnagyobb része alvászavarral jár együtt. A leggyakoribb a depresszióhoz vagy szorongásos betegségekhez társuló alvászavar, de ugyanígy a skizofréniához, a mániás depresszióhoz is szinte minden esetben csatlakozik az alvás valamilyen irányú nehezítettsége.

Alvászavar gyógyszerekkel / drogokkal kapcsolatos okai:

Rengeteg gyógyszer és drog, valamint egyéb élvezeti szer jelentősen befolyásolja az alvásszabályozást és -működést. Fontos kiemelni az altatók és nyugtatók szerepét, amelyek átmeneti javulást okoznak, de hosszú távon az alvás szerkezetét felborítják és fokozzák az alvászavart. Függőség esetén megvonásuk kifejezett alvászavarral jár.

A teljesség igénye nélkül megemlíthető a koffein, a teofillin, az efedrin tartalmú készítmények, az alkohol, a kokain, az amfetamin és származékaik, különböző szívgyógyszerek (pl: beta-blokkolók) alvással kapcsolatos negatív hatása.

Alvászavar kezelése

A fent említett okok szinte mindig átmeneti, helyzeti álmatlanságot, inszomniát okoznak. Ez azt jelenti, hogy a kiváltó okot kezelve, illetve megszüntetve az alvászavar is rendeződik. Azonban akár  hosszútávú alvászavar is kialakulhat, mivel létrejön a fenti okok miatt nehezített alvás frusztráció, az elalvással kapcsolatos aggodalmak, az egyre jobban erőltetett alváspróbálkozások kísérik, jelentős stresszt és szorongást kiváltva, tovább rontva az alvást. Maga az alvászavar, az alváskimaradás önmagában semmilyen egészségkárosító hatással nem jár, de a fenti folyamatot kísérő szorongás és stressz komoly egészségkárosító hatású.

További cikkek az alvászavarokról:

Forrás: alvás

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here