Mindennapi örömök (cikkíró verseny)

0
16
orom

   Korunk társadalmában a fogyasztás került az emberi életek középpontjába. A baj csak az, hogy így vagyunk az emberi kapcsolatainkkal is. Nem harcolunk a szerelemért, sem a barátságért. Egyszerűen csak feladjuk, és sérült szívvel élünk tovább. Azt hisszük, minden pótolható. Billentsük a mérleget a helyes irányba, és a szép pillanatokra emlékezve, álljunk ki szerelmünk vagy barátunk oldalán. Hiszen egyszer mi döntöttünk mellette és éreztük érdemesnek arra, hogy felajánljuk szívünket vagy barátságunkat. Nem mindenkiért kell harcolnunk, de szívünk megsúgja, kiért feltétlenül érdemes.

 

orom

 

A világ rohan, és mi rohanunk vele. Ez önmagában nem gond, a lényeg, hogy nyitott szemmel tegyük. Életünkhöz természetesen hozzátartozik egy komfortos lakás, kényelmes autó, számos használati cikk és jobbnál jobb műszaki találmányok.

Mi, nők kifejezhetjük magunkat a divat segítségével és játszhatunk a szépségipar termékeivel. A lábaink előtt hever az egész világ. Utazhatunk, sportolhatunk, beszélhetünk nyelveket. A hangsúly mégis azon van, mennyire bújunk el egy álarc mögé a felszín árnyékában, elfelejtve kik is vagyunk igazán, és mit akarunk az élettől?

 

Birtokában vagyunk a legértékesebb ajándéknak, amit valaha kaphattunk: élhetünk. Részesei lehetünk boldog pillanatoknak, és rácsodálkozhatunk a létezésre. Életünk egy társasjáték, amit természetünk szerint játszhatunk. Azonosak a játékszabályok, de ugyanazokra a dobásokra kevés az esély. Példákat viszont követhetünk. A szeretet, önzetlen segítés, támogatás, biztatás és odaadás példáját.

Legyenek céljaink és kövessük őket, de néha-néha álljunk meg és értékeljünk. Élvezzük a napsütést, családtagjaink és barátaink társaságát és azt a sok-sok jót, amit kaptunk. Ha mindezt a szőnyeg alá seperjük és átsiklunk felettük, szegényes és hiányos lesz az életünk.

Gondolkoztatok már azon, hogy milyen remek dolog egy új napra ébredni? Átnavigálhatjuk hajónkat a harmónia irányába és megtalálhatjuk belső egyensúlyunkat, amelynek meglétével nincs az a szituáció, ami kibillenthetne minket a nyugodt lelki állapotból.

 

Ellentmondásokkal tarkított életünk. Segítő barátokra vágyunk úgy, hogy felszínesek a  kapcsolataink? Szerető társat szeretnénk magunk mellett tudni úgy, hogy mi magunk nem tudunk szeretni? Nekünk kell először belül változnunk és másképp szemlélni a kéréseinket. Megálmodhatjuk egzisztenciális mennyországunkat, de egy percre se feledkezzünk meg az igazán fontos dolgokról. A varázslat meghaladja az anyagi világ jelentőségét. A kincs a szívekben van. Mindenkiében kivétel nélkül. Szeretetnek hívják és különleges dolgokra képes.

 

Tud gyógyítani, megváltoztatni szomorú sorsokat és elfelejtetni fájó emlékeket.  “Ami igazán fontos, az a szemnek láthatatlan.” mondja a kis herceg. – milyen nagy igazság.

Vegyük észre a ki nem mondott szavakat és feleljünk rájuk. Tereljük hozzáállásunkat a pozitív irányába és fedezzük fel egy mosolyban, egy segítő szóban, egy szeretettel teli ölelésben az erőt, amely képes megváltoztatni világunkat. Lesz, mikor nem ölelnek vissza és nem szeretnek viszont. Mi mégse csüggedjünk! Magas önértékelés és az élet szeretetének birtokában elmondhatjuk: a mi napunk telis-tele volt aprócska örömökkel, amelyek megmelegítették szívünket. Miközben az álmainkat kergettük, és hajszoltuk az élet járulékos kellékeit.

 

A cikket beküldte. Vivi

 

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here