Depresszió presszió, avagy tell me why? (cikkíró verseny)

0
15
sohaneengedjel

A szeretet gyógyító hatása minden más tudományos gyógymódot és gyógyszert felülmúl. Csak az a nem mindegy, mikor kezdjük alkalmazni.

 

sohaneengedjel

 

Nem olyan régen néztem meg egy filmet, aminek a címe Never let me go! (Soha ne engedj el!), és a film vége felé egy pillanat alatt magával rántott egy felismerés, egy egészen újszerű felfogása az „együttlétnek”.

 

Az együttlétnek számos értelmezése mellett, itt most az együtt élést, az egymás mellettiséget, az együtt létezést értem. Mindegy, hogy az édesanyánkról, a tesónkról, a munkatársunkról, a boltos néniről, a gondnokról, a biztonsági őrről vagy a mellettünk elsétáló szerelmes párról beszélünk. A film konklúziója számomra az a gondolat, hogy becsüljük meg azt az időt, amit egymással tölthetünk. Nem tudhatjuk, hogy ez pontosan mennyi lesz, egy év, tíz év, egy perc vagy egy óra, de annak értéke van. Azt az időt vele tölthetjük. Közhelyesnek tűnhet, mégis azt gondolom, egészen másmilyen együttlétek születhetnek, ha átértékeljük magunkban ezt a dolgot.

 

Gyermekvállalásnál se mulasszuk el értékelni az együtt eltöltött perceket. A „volt mit ennie, volt mit felvennie és volt tető a feje fölött” édeskevés lesz egy egészséges felnőtt léthez és egy ép kapcsolathoz. Nem csupán az öröklött/genetikai dolgok befolyásolhatják a kis jövevény cseperedésének milyenségét, hanem a tapasztalásai útján szerzett élményei által is.

 

Ha kicsúszott a gyeplő a kezünk közül, esetleg hibáztunk valamiben, ismerjük be tévedésünket és vegyük észre mit okoztunk a másikban, vagy magunkban. Nem érdemes várakozni, ha már látjuk a bajt. Felelősséggel tartozunk magunk és mások iránt.

Természetesen a másik helyett nem tudjuk megoldani a problémáit, de ha teljes odaadással és szeretettel támogatjuk egymást az utunkon, kiteljesedhetünk.

Tudom, hogy nem egyszerű eszerint élni, de ha néha eszünkbe jut, az már haladás, ha egy kicsit többször, és már olykor eszerint is cselekszünk, az már egy fokkal jobb, és így tovább.

A cél a haladás.

 

A cikket beküldte: Vándor Gizi

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here