A vágy (cikkíró verseny)

0
23
beszelgetes kavezo

Vannak dolgok, amiről nem beszélünk olyanok előtt, akiket alig ismerünk. A lány mégis, egyszer csak belehuppant a karosszékbe, s kijelentette: gyereket szeretne. A férfi, mert neki mindig zsebében volt a válasz, csak ennyit mondott: ahhoz gyakorolni is kellene, Drágám!

A lány kellően elszégyellte magát, s arra gondolt, ő talán soha nem talál olyan férfit, akivel „gyakorolhatna”. Nem volt kedvese, nem tartozott senkihez, már nagyon régóta… Igazából soha nem volt olyan férfi, aki a szó szoros értelmében udvarolt volna neki. Pedig másra sem vágyott, csak arra, hogy legyen valaki, aki figyel rá, aki megöleli és meghallgatja örömét vagy bánatát. De hiába mondott bármit, senki nem hallgatta meg. Eddig…

 

beszelgetes kavezo

Aztán maga sem hitte, hogy valami megváltozott. A férfi udvarolni kezdett, kérdezett és hallgatott… Az első közös kávézások felett mindig ott lebegett a szégyenlősség és a zavar. A lány nem akarta elhinni, hogy valaki kíváncsi rá. Ő is kíváncsi volt, kérdezett, de a férfi nem mindig válaszolt, ha mégis, nem egyértelműen. Nem válaszolhatott, nem akarta megbántani a lányt, hogy ők nem lehetnek egymásé. A lány azonban már nem tudott szabadulni, rabul ejtette a férfi… testileg-lelkileg. Szüksége volt rá, szüksége volt arra, hogy a férfi figyel rá, megöleli, s meghallgatja örömét és bánatát. Már szerelmes volt…

S még három év után sem tud szabadulni a férfitól. Pedig még mindig nem lehetnek egymásé. A lány érzései azonban erősek, csak a szívére hallgat, s reménykedik. A remény, mondják, utoljára hal meg. A lány azonban már nem hiszi. Most már van olyan, aki figyel rá, aki meghallgatja, aki megöleli, mégis gyötrődik. Mi lesz így a régen dédelgetett álmával? A vágy egyre erősebb: gyereket szeretne. Ez azonban már egyátalán nem a gyakorláson múlik…

A cikkíró versenyre beküldte: Macinger

 

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here