Miközben Európában egyre kevesebben halnak meg rákban, addig Magyarországon egyre többen. Az Európai országok közül Magyarországon telik el a leghosszabb idő a rák kialakulása és felfedezése között, s nálunk kezdődik el legkésőbb a kezelés is. A rákbetegség kialakulását –legyen az bármelyik típus- nem tudjuk teljes mértékben megelőzni. Az viszont, hogy a panaszokat még nem okozó, alattomosan jelenlevő rákot időben észrevegyük szűrések révén, mindenkinek az egyéni felelőssége.

Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint évente 66 ezer az újonnan diagnosztizált esetek száma, és daganatos betegségben 33-34 ezren halnak meg. A férfiaknál eddig is a tüdőrák állt az első helyen, de most a hölgyek is „utolérték” őket, így a nőknél eddig vezető emlőrák a harmadik helyre szorult vissza. A vastag- és végbél rákok állnak a második helyen. A fej-nyaki rákok száma emelkedő tendenciát mutat, a gyomorrák pedig örvendetesen csökken.

Megelőzés – lehetséges?

Vannak, akik az extraszűz olivaolajra esküsznek, vannak, akik a propoliszra vagy a fokhagymára. Egy biztos: a rák kialakulását teljes mértékben nem tudjuk megelőzni, hiszen minden daganattípusnál szerepet játszik az öröklődés, illetve olyan környezeti tényezők, melyeket nem tudunk kiküszöbölni. Aki azonban szeretné, hogy rajta biz’ ne múljon, egészségtudatos életmóddal tehet a rák megelőzéséért. Nem kell itt szélsőséges dolgokra gondolni, egyszerűen csak a túlsúly elkerülésére (mert kiderült, hogy növeli számos daganatos betegség kialakulásának kockázatát, valamint rontja a gyógyulás esélyeit) vagy a felelősségteljes szexuális életre (lásd Hepatitis B és C, illetve Humán Papilloma vírusok daganatkeltő hatása) vagy a tűző naptól való óvakodásra. A tüdőrák elleni küzdelem pedig szinte egyenlő a dohányzás elleni küzdelemmel.

mammografiaSzűrés nélkül nem megy

A rosszindulatú daganatok hatékony gyógyításához elengedhetetlen lenne a korai diagnózis, ám a magukat egészségesnek érzők rendkívül alacsony arányban vesznek részt még a szervezett szűrővizsgálatokon is. Nagyjából kétmillió nő van az országban, aki soha nem ment még el méhnyakrákszűrésre! Az Egészségügyi Minisztérium ebben az évben 80-100 millió forintot szán a szűrés propagálására, ami kevesebb, mint egyetlen vastagbélrákos beteg háromévi kemoterápiás kezelése.
Szervezett szűrővizsgálatokat az ÁNTSZ koordinálja. Jelenleg a következő szűrések zajlanak ily módon:

45 és 65 év között kétévenként emlőszűrés (mammográfia);

25 és 65 év között háromévenként nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrés;

45 és 65 év között a gyomor-bélrendszeri eredetű vérzés szűrése.

Számos más egyszerű vizsgálat is létezik még, melyek elvégzését mindenki maga kezdeményezheti.


Évente javasolt az anyajegyek vizsgálata

A szájüreg vizsgálata, fogorvosi kontroll 45 éves kortól évente;

prosztatavizsgálat 40 és 70 év között évente;

bőrgyógyászati ellenőrzés, anyajegyek vizsgálata 20 éves kortól évente (sok anyajegy esetén félévente)

Hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat: 30-40 éves kortól néhány évenként;

és ide tartozik az is, ha valaki tüdőszűrést szeretne végeztetni, de nem lakik olyan helyen, ahol ez kötelező lenne. A családorvos és a média felhívhatja a figyelmet a szűrések időszerűségére és szükségességére, de elmenni senki helyett nem tudnak.

 

További egészségügyi tippek, tudnivalók a HáziorvosBlogon

haziorvos_blog