Bevallom őszintén, hogy a színek helyes alkalmazása a rigolyám függetlenül attól, hogy nem tartom a legfontosabb és legszigorúbban betartandó öltözködési eszköznek. A kifinomult stílus megköveteli, hogy értsünk a színek művészetéhez, legalább egy kicsit.

 

Egy olyan embernek, aki szeretne többet megtudni a tökéletes megjelenés fortélyairól, nem kell feltétlenül ismernie Johannes Itten: A színek művészete című klasszikus, elsősorban művészeknek szóló könyvét, ahogyan nem kell megvizsgálnia Albert Henry Munsell színrendszerét sem. Egy-két szabállyal azonban nem árt tisztában lenned, hogy mindenféle nehézség nélkül el tudj igazodni a színek világában.

 

Mindez azért fontos, hogy még könnyebben tudd erősíteni a személyiségedet, még többet üzenj a külvilágnak, hiszen egy rosszul megválasztott színnel elnyomhatod önmagad, vagy épp ellenkezőleg, leszürkítheted a személyiségedet. Meg kell találnod a tökéletes harmóniát önmagaddal, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy megvizsgáljuk a színeket elméleti szempontból. Szeretném hangsúlyozni, hogy direkt kerülöm a négy évszak teóriát, vagy a továbbfejlesztett tizenkét típusos elméletet. Az igazat megvallva nincsenek sokkal jobb rendszerek és én sem találtam még ki a tajtékviaszt, de nem tartom igazán érthetőnek és egyértelműnek ezeket az elméleteket. A bekategorizálás helyett segítséget szeretnék nyújtani abban, hogy tudatosabban nyúlj majd a közeljövőben egy-egy ruhadarabhoz. Fontos az, hogy megtaláld a saját színvilágodat, a neked legjobban álló színeket, tónusokat, hogy ezzel még erőteljesebbé és kifejezőbbé tedd megjelenésedet, és a sok színes vagy színtelen ruhadarab mögött a világ meglásson TÉGED!

 

A színek osztályozása:

A különböző stílustanácsadó, színtanácsadó könyvek a színelméleti szempontokat részletesen tárgyalják, sokszor sajnos hibásan. Eredetileg beszélhetünk színezetről, telítettségről és világosságról egy szín esetében. Ahhoz, hogy könnyedén eligazodj a színekben, hogy fölismerd a saját „tónusodat”, szerintem a következőket kell tudnod.

 

1.Piros-kék-sárga? Nagyon fontos, hogy fölismerd a színt magát. Hogy értsd: van türkiz zöld és van türkiz kék is. Két külön szín, két külön csoport. Bár tény, ez a legegyszerűbb. (Színtévesztők hátrányban.)

 

           

 

2.Hideg-Meleg? Meg kell tudnod állapítani, hogy egy szín, meleg vagy hideg. Ez egy szín magában foglalt kék, illetve sárga tartalmát jelenti. De nem hiszem, hogy most ecsetet ragadsz és próbálkozol. Ha ránézel egy színre érezned kell, hogy hideget, vagy meleget áraszt-e magából. Nézz körül a világban és figyelj az érzéseidre, hogy erre ráérezz. (Az alábbi ábrán ugyan azon szín, melegebb és hidegebb változatát láthatod. Észreveheted, hogy a kék önmagában mindenképp hideg árnyalatú, de mégis a bal oldali kicsit melegebbnek hat.)

 

   
   
   


3.Világos-Sötét? Ezzel sem feltétlenül lesz gond. Bár itt is akadnak problémás esetek, de szerintem el tudjuk dönteni, hogy mi sötét és mi nem az. Nem célom még mindig, hogy színelméletileg különbséget tudj tenni sötét és világos sárga között, de érzésre próbáld meg elválasztani a kettőt. Tudatosuljon benned, hogy sötét, vagy világos színt látsz-e. A sárgát ne a kékhez hasonlítsd, hanem önmagához. (Az alábbi ábrán, az oszlopokban azonos fényerejű színeket láthatsz, a sorok pedig egy adott szín, különböző fényességét mutatják.)

 

     
     
     


4.Tiszta-tompa? Ebben az esetben is újra szóba jön a világosság szó, de inkább a színek vibráló voltja miatt. Minden színnek meg van a maga telítettségi foka. Minél visszafogottabb egy szín annál tompább. Az eredeti színhez képest lehet világosabb, vagy sötétebb, vagy egy picit szürkébb esetleg más színbe hajló a lényeg, hogy nem annyira vibráló. (Három szín ugyanolyan fényerejű, de kevésbé intenzív hatásfokát láthatod a következő ábrán.)


       
       
       


Ez utóbbi két esetben érdemes felfigyelni arra, hogy ha egy színt világosítasz vagy sötétítesz, akkor is veszíthet erejéből és halványabbnak tűnhet. Azért érdemes ezt tudni, mert ha egy színből tompábbat de világosabb tónusút keresel észre kell, hogy vedd a különbséget. (A következő ábrán a különböző kifejezőerejű sötétebb és világosabb fényerősségű színeket láthatsz. Észrevehető, hogy egy sötétebb színt – felső sor – tovább pasztellesítve, szinte sötét szürkét kapunk, egy világosabb szín esetében pedig- alsó sor- világos szürkébe hajló árnyalatot. A középső sor bal oldali színe az alapszínünk, fölötte láthatod a sötétebb alatta a világosabb változatát. Észre vehető, hogy ezek a színek sem olyan élénken vibrálnak. Azonban ezeknek a kevésbé élénk színeknek is van halványabb visszafogottabb változata. Jobbra haladva figyelheted meg ezeket. Azonban látható az is, hogy a felső sorban a sötétzöld önmagában élénk szín, függetlenül attól, hogy a világosabb párjához képest kicsit tompább)

 
     
     
     

Amit még ismerni kell: A SZÍNKÖR

szinkor

 

A fenti ábrán a 12 osztású színkört láthatod (megnevezések a sárgától jobb irányba haladva a körön belül: sárga, sárgásnarancs, narancs, vörösesnarancs, vörös, vörösesibolya, ibolya, kékesibolya, kék, kékeszöld, zöld, sárgászöld). Alap színek a sárga a vörös és a kék (a középen lévő szabályos háromszög színei). Ezeket a színeket nem lehet más színekből kikeverni, viszont minden többi szín ezeknek a színeknek a keveréke. Elsődleges keverékek a narancs, az ibolya és a zöld (a háromszög oldalain elhelyezkedő színek). Másodlagos keverékek pedig a sárgásnarancs, a vörösesnarancs, a vörösesibolya, a kékesibolya, a kékeszöld és a sárgászöld. Minden további szín ezen színek keveréke, valamint ezek hatását fokozó, tompító feketével, fehérre, vagy szürkével való elegye. (Ezekről olvashattál a fentiekben.)

 

Miért kell mindezt tudni?

A válasz nagyon egyszerű. Ezt az alaptudást magadba szívva már értesz is valamennyire a színek világához. Nincs más teendőd mint figyelni a körülötted lévő csodálatosan színes világot. Legközelebb pedig jöhet a gyakorlat. Most pedig néz körül egy kicsit a monitoron túlra, majd a szobába, menj ki a szabadba és vedd észre a csodás színes világunkat. Figyeld meg a színeket, hogy milyen hatásúak, hidegek vagy melegek, élénkek vagy tompák, sötétek vagy világosak. Mielőtt megismerkedsz saját színeiddel, vizsgáld pár napig ilyen szemmel a világot.

 

Írta: Lukács Tibor, stylist

1024x768 Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE

Bevallom őszintén, hogy a színek helyes alkalmazása a rigolyám függetlenül attól, hogy nem tartom a legfontosabb és legszigorúbban betartandó öltözködési eszköznek. A kifinomult stílus megköveteli, hogy értsünk a színek művészetéhez, legalább egy kicsit. Egy olyan embernek, aki szeretne többet megtudni a tökéletes megjelenés fortélyairól, nem kell feltétlenül ismernie Johannes Itten: A színek művészete című klasszikus, elsősorban művészeknek szóló könyvét, ahogyan nem kell megvizsgálnia Albert Henry Munsell színrendszerét sem. Egy-két szabállyal azonban nem árt tisztában lenned, hogy mindenféle nehézség nélkül el tudj igazodni a színek világában. Mindez azért fontos, hogy még könnyebben tudd erősíteni a személyiségedet, még többet üzenj a külvilágnak, hiszen egy rosszul megválasztott színnel elnyomhatod önmagad, vagy épp ellenkezőleg, leszürkítheted a személyiségedet. Meg kell találnod a tökéletes harmóniát önmagaddal, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy megvizsgáljuk a színeket elméleti szempontból. Szeretném hangsúlyozni, hogy direkt kerülöm a négy évszak teóriát, vagy a továbbfejlesztett tizenkét típusos elméletet. Az igazat megvallva nincsenek sokkal jobb rendszerek és én sem találtam még ki a tajtékviaszt, de nem tartom igazán érthetőnek és egyértelműnek ezeket az elméleteket. A bekategorizálás helyett segítséget szeretnék nyújtani abban, hogy tudatosabban nyúlj majd a közeljövőben egy-egy ruhadarabhoz. Fontos az, hogy megtaláld a saját színvilágodat, a neked legjobban álló színeket, tónusokat, hogy ezzel még erőteljesebbé és kifejezőbbé tedd megjelenésedet, és a sok színes vagy színtelen ruhadarab mögött a világ meglásson TÉGED!

 

A színek osztályozása:

 

A különböző stílustanácsadó, színtanácsadó könyvek a színelméleti szempontokat részletesen tárgyalják, sokszor sajnos hibásan. Eredetileg beszélhetünk színezetről, telítettségről és világosságról egy szín esetében. Ahhoz, hogy könnyedén eligazodj a színekben, hogy fölismerd a saját „tónusodat”, szerintem a következőket kell tudnod.

1.Piros-kék-sárga? Nagyon fontos, hogy fölismerd a színt magát. Hogy értsd: van türkiz zöld és van türkiz kék is. Két külön szín, két külön csoport. Bár tény, ez a legegyszerűbb. (Színtévesztők hátrányban.)














alt
alt
alt
alt
alt
alt

 


2.Hideg-Meleg? Meg kell tudnod állapítani, hogy egy szín, meleg vagy hideg. Ez egy szín magában foglalt kék, illetve sárga tartalmát jelenti. De nem hiszem, hogy most ecsetet ragadsz és próbálkozol. Ha ránézel egy színre érezned kell, hogy hideget, vagy meleget áraszt-e magából. Nézz körül a világban és figyelj az érzéseidre, hogy erre ráérezz. (Az alábbi ábrán ugyan azon szín, melegebb és hidegebb változatát láthatod. Észreveheted, hogy a kék önmagában mindenképp hideg árnyalatú, de mégis a bal oldali kicsit melegebbnek hat.)



alt

 

 

 

 

 


3.Világos-Sötét? Ezzel sem feltétlenül lesz gond. Bár itt is akadnak problémás esetek, de szerintem el tudjuk dönteni, hogy mi sötét és mi nem az. Nem célom még mindig, hogy színelméletileg különbséget tudj tenni sötét és világos sárga között, de érzésre próbáld meg elválasztani a kettőt. Tudatosuljon benned, hogy sötét, vagy világos színt látsz-e. A sárgát ne a kékhez hasonlítsd, hanem önmagához. (Az alábbi ábrán, az oszlopokban azonos fényerejű színeket láthatsz, a sorok pedig egy adott szín, különböző fényességét mutatják.)

 

 

alt 

 

 

 


4.Tiszta-tompa? Ebben az esetben is újra szóba jön a világosság szó, de inkább a színek vibráló voltja miatt. Minden színnek meg van a maga telítettségi foka. Minél visszafogottabb egy szín annál tompább. Az eredeti színhez képest lehet világosabb, vagy sötétebb, vagy egy picit szürkébb esetleg más színbe hajló a lényeg, hogy nem annyira vibráló. (Három szín ugyanolyan fényerejű, de kevésbé intenzív hatásfokát láthatod a következő ábrán.)



alt

 

 

 

 

 

 


Ez utóbbi két esetben érdemes felfigyelni arra, hogy ha egy színt világosítasz vagy sötétítesz, akkor is veszíthet erejéből és halványabbnak tűnhet. Azért érdemes ezt tudni, mert ha egy színből tompábbat de világosabb tónusút keresel észre kell, hogy vedd a különbséget. (A következő ábrán a különböző kifejezőerejű sötétebb és világosabb fényerősségű színeket láthatsz. Észrevehető, hogy egy sötétebb színt – felső sor – tovább pasztellesítve, szinte sötét szürkét kapunk, egy világosabb szín esetében pedig- alsó sor- világos szürkébe hajló árnyalatot. A középső sor bal oldali színe az alapszínünk, fölötte láthatod a sötétebb alatta a világosabb változatát. Észre vehető, hogy ezek a színek sem olyan élénken vibrálnak. Azonban ezeknek a kevésbé élénk színeknek is van halványabb visszafogottabb változata. Jobbra haladva figyelheted meg ezeket. Azonban látható az is, hogy a felső sorban a sötétzöld önmagában élénk szín, függetlenül attól, hogy a világosabb párjához képest kicsit tompább)

 



alt

 

 

 

 


Amit még ismerni kell: A SZÍNKÖR

Leírás: http://www.logoterv.hu/ma_files/szinkor.jpg

 

A fenti ábrán a 12 osztású színkört láthatod (megnevezések a sárgától jobb irányba haladva a körön belül: sárga, sárgásnarancs, narancs, vörösesnarancs, vörös, vörösesibolya, ibolya, kékesibolya, kék, kékeszöld, zöld, sárgászöld). Alap színek a sárga a vörös és a kék (a középen lévő szabályos háromszög színei). Ezeket a színeket nem lehet más színekből kikeverni, viszont minden többi szín ezeknek a színeknek a keveréke. Elsődleges keverékek a narancs, az ibolya és a zöld (a háromszög oldalain elhelyezkedő színek). Másodlagos keverékek pedig a sárgásnarancs, a vörösesnarancs, a vörösesibolya, a kékesibolya, a kékeszöld és a sárgászöld. Minden további szín ezen színek keveréke, valamint ezek hatását fokozó, tompító feketével, fehérre, vagy szürkével való elegye. (Ezekről olvashattál a fentiekben.)

Miért kell mindezt tudni?:

A válasz nagyon egyszerű. Ezt az alaptudást magadba szívva már értesz is valamennyire a színek világához. Nincs más teendőd mint figyelni a körülötted lévő csodálatosan színes világot. Legközelebb pedig jöhet a gyakorlat. Most pedig néz körül egy kicsit a monitoron túlra, majd a szobába, menj ki a szabadba és vedd észre a csodás színes világunkat. Figyeld meg a színeket, hogy milyen hatásúak, hidegek vagy melegek, élénkek vagy tompák, sötétek vagy világosak. Mielőtt megismerkedsz saját színeiddel, vizsgáld pár napig ilyen szemmel a világot.

 

Írta: Lukács Tibor, stylist