szondi_mate

Interjú Dr. Szondy Máté pszichológussal

 

Miért folyamodnak a nők szépségjavító trükkökhöz?

A szépség evolúciós szempontból igen nagy jelentőséggel bír. Párválasztáskor mind a férfiak, mind a nők igyekeznek a jövendő partner genetikai rátermettségét megbecsülni, vagyis arra következtetni, hogy választott társuk milyen géneket örökít majd át a közös utódoknak. A cél természetesen minél jobb génekkel rendelkező partnerre szert tenni, hogy a későbbi közös utódok a lehető legjobb génállománnyal rendelkezzenek, ezáltal a lehető legjobb esélyekkel induljanak a túlélésért és sikeres szaporodásért folytatott nagy evolúciós versenyben.

no1A nők esetében a vonzó külső jó géneket sejtet, tehát a szépség evolúciós haszonnal bír, hiszen előnyt jelent a párkeresésnél. A genetikai rátermettségre történő következtetés nem tudatos, racionális folyamatokon alapul: amikor valaki tetszik, nem arra figyelek, nem azt latolgatom, hogy milyen a génállománya – sokkal inkább tudat alatt úgy vélem, hogy jók a génjei, és emiatt érzem azt, hogy ő tetszik nekem.

 

Tehát modern társadalmunkban is érvényesek az őskori magatartásformák?

Igen. Az evolúciós hagyatékra épült rá később a szépségipar, számos olyan technika kifejlesztésével, ami segít alakítani,     javítani a rólunk kialakított képet, ez azonban lényegét tekintve evolúciós becsapás. A nőkben munkáló szépség iránti igényt egy társadalmi elvárás is erősíti, hogy kívánatos szépnek lenni, és a nők ennek a kívülről érkező igénynek is igyekeznek megfelelni. Természetesen a szépséggel kapcsolatos társadalmi üzenetek gyökere a fogyasztói társadalom működéséből ered.

 

Gyakran mondogatják, hogy a nők inkább maguknak szépítkeznek, mint a férfiaknak. Ebben mennyi igazság rejlik?

A külső ápolása egyrészt történhet a férfiaknál elért sikerért, erről beszéltünk az imént, továbbá valóban lehet oka a nő maga, pontosabban a nő önértékelése. A nők önértékelésének fontos részét képezi, hogy mennyire elégedettek a külsejükkel, mennyire érzik magukat vonzónak. Előfordulhat az is, hogy egy nő nem önmaga és nem is egy férfi kedvéért, hanem a többi nőnek szépítkezik – a nők között ugyanúgy zajlik rivalizálás a férfiakért, ahogy a férfiak rivalizálnak a hölgyek kezéért, ebben a külső is megmérettetésre kerül, és a szépítkezés szolgálhat amolyan „erődemonstrációként”.

 

Javíthatja az önértékelést egy szépészeti beavatkozás? Ha igen, mennyire tartósan?

no3A kérdés megválaszolásához ismernünk kell a körülményeket, vagyis hogy mit korrigál a beavatkozás. Ahol drasztikus, látványos problémát orvosolnak egy műtéttel, ami korábban sok szenvedés, akár társadalmi stigmatizáció forrása volt, például az utcán sétálva is gyakran szembesült az illető negatív reakciókkal, ott erőteljes és hosszú távú pozitív hatás érhető el. Amikor azonban egy megfelelő adottságokkal rendelkező hölgy szeretne még vonzóbbá válni, a pozitív hatások csak rövidtávon érvényesülnek, és néhány hónap alatt lecsengenek. A pozitív változások esetében is bekövetkezik a hozzászokás, ami annyit jelent, hogy a javulás felett érzett öröm és újdonság varázsa megkopik, a helyzet nemsokára ugyanúgy „a szokásossá” válik, mint a korábbi állapot.

Ha a műtét oka az alacsony önértékelés volt, akkor akár egy ördögi kör is elindulhat: az önbecsülésben bekövetkezett átmeneti javulás után a probléma és a bizonytalanság ismét előtör, és az illető újabbnál újabb műtétektől várja – hiába – a megoldást, hiszen a gond nem kívül, hanem belül rejlik. Valójában az önértékelést kellene javítani, amihez pszichoterápiás munka szükséges, ugyanakkor sokan könnyebben vállalnak egy drasztikus beavatkozást, minthogy pszichológushoz forduljanak.

 

Ennek mi az oka?

Saját magunkkal, a félelmeinkkel, a kétségeinkkel, sokkal nehezebb szembenézni, mint külső segítséget igénybe venni. Hiszen a belső pszichológiai munkát csak mi magunk végezhetjük el.

 

Javíthatja a boldogságindexet egy szépészeti beavatkozás? Ha igen, mennyire tartósan?

Erre az esetre szintén érvényesek az önértékelés kapcsán elmondottak: ha egy zavaró, sok frusztrációt okozó problémát korrigálnak, akkor tartósan javulhat a pszichés jóllét, az életminőség is. Ha a változás kisebb, esetleg a boldogtalanság forrása valójában nem az előnytelen külső, hanem az alacsony önértékelés miatt előnytelennek vélt külső, akkor a pozitív pszichés változás enyhébb és hamar lecseng, hiszen vélekedéseinket nem szabja át egy műtét.

 

no4Mitől függ, hogy valaki megelégszik annyival, hogy sminket tesz fel, és beállítja a haját, míg más akár kés alá is fekszik a szépsége érdekében?

Nagyban függ attól, hogy az önértékelésnek mennyire fontos részét képezi a külső megjelenése. Aki úgy érzi, értékességét a külső vonzerő biztosítja, több energiát és pénzt fordít ennek javítására, karbantartására, míg akinek jó önértékelése több tényezőn alapul, a szépség mellett egyéb tulajdonságok is latba esnek, az megelégszik kisebb szépségjavító trükkökkel.

 

Tud olyan pszichológiai kutatást említeni, ami kifejezetten a szépség és a pszichés jóllét kapcsolatával foglalkozik?

Egy érdekes eredményt hozó kutatás jut most eszembe. Nők részvételével igyekeztek feltérképezni a boldogság és szépség kapcsolatát, és a kutatók arra jutottak, hogy aki boldogabbnak értékelte magát, az többet foglalkozott a szépségével, több időt töltött a tükör előtt, és jobban odafigyelt a külső megjelenésére. Fontos hangsúlyozni, hogy a kiindulópont a boldogság, tehát nem azért boldog valaki, mert több időt fordít szépségápolásra, hanem azért törődik többet a szépségével, mert boldognak érzi magát. Azzal magyarázhatjuk ezt az összefüggést, hogy aki boldog, az többet foglalkozik önmagával, vonzóbbnak éli meg a külsejét, és tesz is azért, hogy a vonzereje megmaradjon.

Szabó Elvira