Ha létezik igaz barátság, akkor a jin és jang szerint létezik az önzetlenséggel szembenálló is, melyet az érdek jelzővel illetünk.

Az érdekbarátság önző és egyoldalú, a valódi kapcsolatok alapja az őszinteség. Életünknek vannak olyan szakaszai, amikor érzékenyebbek, így sebezhetőbbek is vagyunk, ilyenkor félreértelmezhetjük a felénk küldött jeleket, hamis következtetéseket vonhatunk le, amelyek jelentőségét csak utólag ismerjük fel. Könnyedén közel engedhetünk magunkhoz olyan embereket, akik nem az értékeinket keresik, mégis megnyílunk előttük, mivel őszintének gondoljuk őket. Bizalmat szavazunk nekik, hogy a barátság hamis illúziójában keressünk menedéket.

Ilyenkor tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:

-  Hol van a „barát” amikor igazán szükségünk lenne rá?

-  Miért köttetik manapság egyre több érdekbarátság?

- Ha közvetlen környezetünkben körülnézünk, vajon hányan viselik a hamisság álarcát?

-  Miért nem vagyunk képesek azonnal átlátni a helyzetet, felismerni a látszat jeleit?

-  Hogyan lehetséges, hogy elsiklik a figyelmünk a részletek felett?

- Hol maradnak a megérzéseink és vajon elkerülhetetlen-e a csalódás, ha  emberismeretünk becsap bennünket?

 

erdekbaratsag

 

Szembe kell néznünk a valósággal és el kell döntenünk, vajon ez a kapcsolat szolgálja-e a mi érdekünket? Ha nem, ki kell tartanunk amellett, hogy nincs szükségünk ilyen emberre! Hiszen nem áldozhatjuk fel a személyiségünket, nem rejtőzhetünk a bizonytalanság és az önbecsülés hiánya mögé! Fogadjuk el hát az emberek közeledését, de egészséges kétkedéssel! Hagyjunk elég időt magunknak az alapos megismerkedésre! Mert az érdekbarát sohasem akarja megismerni a másik embert igazán, tudatosan csak azért keresi a társaságunkat, hogy ki- és felhasználjon minket saját céljai szolgálatában. Az élet viszont garantáltan próbára teszi majd,  és szerencsés esetben ez minket igazol.

Dénesné Bíró Krisztina