Az előző cikk folytatása:

 

Bocs, hogy élek
Az alacsony önértékelés különféle viselkedésformákban érhető tetten. Van, aki kifejezetten felsőbbrendűnek mutatja magát: éppen azért, mert bizonytalan, folyton be akarja bizonyítani, hogy ő az erősebb. Más az alsóbbrendű szerepet választja, a „bocs, hogy élek” hozzáállást: mindenkinél bénábbnak, ügyetlenebbnek, szerencsétlenebbnek látja magát. Vagy igyekszik elsajátítani olyan emberek tulajdonságait, akiket példaképnek tekint; felveszi a gesztusaikat, hanghordozásukat, még a poénjaikat is – de mindig nyilvánvalóvá válik, hogy ez nem az ő kabátja.
Kiegyensúlyozottnak az tekinthető, aki tisztában van az értékeivel és a gyengeségeivel is. Tudja, hogy nem tökéletes, de azt is, hogy mások sem azok. Nem fél mások sikereitől, tudja, hogy vannak olyan dolgok, amelyekben ő is sikeres lehet.


Gyenge énképre utalnak a következő tulajdonságok is:

  • ha túlzottan kritikusak vagyunk másokkal, vagy féltékeny a természetünk;
  • ha nehezen viseljük mások jókedvét, mert úgy érezzük, biztosan rajtunk nevetnek;
  • ha bármilyen bírálaton vérig sértődünk, és sosem vagyunk képesek önmagunkon nevetni;

szomoru_no2

  • ha egyedül maradunk, és tétlenségre kényszerülünk, akkor általában feszengünk, nem tudunk mit kezdeni magunkkal;
  • ha leépül a motivációnk, és folyton úgy érezzük, hogy „nekem úgysem sikerül”;
  • ha nem tudunk nemet mondani, folyton meghunyászkodunk mások előtt, és lábtörlővé válunk;
  • ha szülőként nem merjük megfegyelmezni a gyerekünket;
  • ha sosem kezdeményezünk, mert félünk a visszautasítástól;
  • ha vezető pozícióba kerülünk, akkor nem válunk be, mert vagy túlságosan a munkatársaink kedvében akarunk járni, ezért nem kérjük számon a feladataikat, vagy úgy gondoljuk, hogy nekünk kell mindenkinél okosabbnak látszanunk;
  • ha mindenáron meg akarunk felelni a feletteseinknek, ezért túl sokszor zavarjuk őket mindenféle csip-csup ügyekkel; nem merünk önálló döntéseket hozni, mert félünk, hogy hibázunk;
  • ha felelőtlen cselekedetekre és felelőtlen kapcsolatokra adjuk a fejünket.