Házinyúlra nem lövünk, tartja a mondás, és ennek megfelelően sokan ódzkodnak is attól, hogy kollégájukkal kezdjenek. Mások éppen ellenkezőleg, vadászterepnek tekintik a munkahelyet. A munkahelyi szex és a munkahelyen szárba szökkenő szerelem szinte minden tisztes vállalkozásnál előfordul – a kérdés az, hogyan viszonyuljunk egy ilyen helyzethez?

 

Közös élmények

 

Hogy mi ébreszti fel leginkább két kolléga között a vonzalmat? A közösen átélt izgalom vagy annak hiánya. Természetesen annyi is elég lehet, ha két munkatárs huzamosabb időt tölt együtt a munkahelyen, ami lehetőséget teremt megismerni egymást, felfedezni a közös pontokat érdeklődési körükben, ráadásul „be is jönnek” egymásnak. Ha pedig hónapokig együtt dolgoznak egy nagy projekten, sok stresszes túlórát és feszültséggel teli értekezletet húznak le együtt, mondhatni vállvetve harcolnak az eredményért, akkor a kihívás közös élménye és izgalma megnöveli annak esélyét, hogy gyengéd érzések vagy szexuális vágy ébredjen bennük a másik iránt. Ennek fordítottja is igaz: az unalom legalább olyan jó terepet teremt egy munkahelyi liaisonhoz, mint a közös munka vibrálása, hiszen a szexnél mi lehet jobb unaloműző...

 

munkahelyi flort

 

Párhuzamos univerzumok

 

A munkahelyi szerelem ügye akkor válik igazán problémássá, ha a kollegiális kacérkodást este a párkapcsolat melege váltja. Sajnos a munkahelyi flörtök gyakran kapóra jönnek egy kihűlt vagy rosszul működő párkapcsolat kompenzálásához, a dolog azonban akkor igazán szépséghibás, ha az irodai szerelmet nem előzte meg szakítás...

 

Hogy miért tűnik kézenfekvőnek a munkahelyen kompenzálni, ami a magánéletben félresiklott? Mert a munkahelyünkön gyakran a jobbik és a csinosabbik arcunkat mutatjuk, visszafogjuk a rossz hangulatainkat. Kollégánk talán olyan helyzetekben is lát minket helytállni, amiket a párunk ki se nézne belőlünk, viszont a kinyúlt melegítőt és a morcos grimaszt nemigen mutogatjuk. Sokszor éppen az a vonzó a munkahelyi flörtben, hogy kisuvickolt énünk vesz benne részt, legalábbis eleinte.

 

Vegyük elő a higgadt énünket!

 

Akkor se felejtsünk el háromig számolni, ha a kísértés már a fülünkbe búgott! Csak a helyzet izgalma vonz, vagy valóban a másik ember? Egészen biztos, hogy ugyanazt várjuk a másiktól? Nem árt tisztázni, hogy egy heves éjszakával számoljunk, vagy ott lebeg a romantika ígérete... Legfőképpen: nem csak arra szolgál ez az egész, hogy elfedjük az életünk olyan problémáit, amikkel ténylegesen foglalkozni kellene? Gondoljuk mindezt végig, mert azzal a bizonyos kollégával másnap is együtt kell dolgoznunk, sokszor úgy téve, mintha mi se történt volna.

 

Ne szólj szám...

 

A munkahelyi viszonyoknak megvan az a sajátosságuk, hogy mindig kitudódnak. Naiv, aki a titkosság érzetével áltatja magát. A többi kolléga sokkal többet lát, hall, mint az érintettek feltételezik, és különösen a női szakasz érzékenyen veszi az adást az árulkodó gesztusokról és pillantásokról. Aki kollégával kezd, számoljon azzal, hogy egyúttal a munkahelyi pletyka címszerepére is pályázik. Viszont mivel mindez bárkivel megtörténhet, tehát velünk is, ha észre is veszünk egy titkos románcot a szomszéd szobában, tartsuk inkább a szánk, hogy még véletlenül se szerezzünk ellenséget.

 

Visszadobni a labdát

 

Megesik, hogy eszünk ágában sincs kikezdeni senkivel, mégis ránk startolnak. Ez esetben határozottan és intelligensen, a másikat nem megalázva hárítsuk el a közeledést! Akkor is, ha a felettesünktől érkezik, sőt, különösen akkor, különben rövidesen kiszolgáltatott helyzetben találhatjuk magunkat. Például: „Te vagy a kedvenc poéngyárosom az irodában, és semmi pénzért nem venném el tőled ezt a szerepet.” vagy „Évek óta dolgozunk már együtt, ne bonyolítsuk meg ezt a remek munkakapcsolatot.”. Valamilyen formában mondjunk nemet, és ne tipródjunk azon, hogy milyen befolyással lesz a szakmai előmenetelünkre.

 

Szabó Elvira