A szülők, akik rendszeresen besegítenek, vagy egyenesen elvégzik egyetemista korú gyerekeik helyett a napi teendőket vagy például a házimunkákat, segítő szándékukkal többet ártanak, mint használnak. Az ilyen szülők gyerekei ugyanis hajlamosabbak a depresszióra és általában elégedetlenebbek az életükkel.


aggodo_szulok


A túl nagy kontrollt alkalmazó, úgynevezett „helikopter szülők” – akik a legtöbb munkát és szervezést igénylő feladatot elvégzik a gyerekeik helyett – gyerekei huszonéves koruk körül nem érzik magukat kellőképpen autonómnak és kompetensnek, és ennek következtében hajlamosabbá válnak a depresszióra és az elégedetlenségre.

„Az olyan esetekben, amikor a szülők túlságosan aktív szerepet vállalnak egyetemista és főiskolás gyerekeik életében, például felveszik a kapcsolatot a tanáraikkal, vagy puszta jó szándékból segítenek megszervezni a napi tennivalókat, a gyerekeknél nehezen alakul ki az önállóság, és a függetlenség hiányából kifolyólag egyáltalán nem is képesek tanulni saját hibájukból” - mondta a szakember.

Az elvégzett online kutatásban összesen 297 egyetemista és főiskolás fiatal vett részt. A résztvevőknek jellemezniük kellett szüleikhez fűződő kapcsolatukat, valamint a szülői befolyás és saját függetlenségük mértékét, miközben a kutatók felmérték a hallgatók boldogsági és elégedettségi szintjét.

A kompetitív munkaerőpiacon és a jó minőségű felsőoktatásért folytatott küzdelemben a szülők sokszor úgy érzik, hogy jót tesznek gyerekeikkel, ha minden segítséget és támogatást megadnak nekik, viszont a fiatalok így könnyen elveszíthetik autonómiájukat, ezért már számos egyetemen speciálisan a szülők számára is tartanak nyílt napokat, ahol felhívják a figyelmüket, hogy biztosítsanak több szabadságot és függetlenséget gyerekeik számára, mondta a kutató.

Forrás: medipress