Vajon miért viselkednek a játszótéren a kislányok teljesen másként, mint a kisfiúk? Miért szeretnek a kislányok inkább beszélgetős játékokat játszani, míg a kisfiúk inkább verekednek?

 

Tesztoszteron hullám a magzati korban

Alapvetően az a tény, hogy kisfiúnak vagy kislánynak születik valaki (a természet pár tévedésétől eltekintve) határozza meg annak viselkedését és azt is, hogy milyen játékokkal szeret játszani. Nem attól függ, mi milyen játékot adunk gyermekünk kezébe, hanem magzati korban egy bizonyos esemény hatása dönti ezt el.

A terhesség nyolcadik hetében ugyanis a magzati agyat elönti egy heves tesztoszteron hullám, mely néhány sejtet elpusztít a kommunikációs központokban (például a beszédközpontban) többletsejteket termel viszont a szex- és agresszivitás központban. Ilyen esetben (nem nehéz kitalálni) alakul ki a férfi agy. A tesztoszteron hullám elmaradása esetén pedig a női agy fejlődik ki. A lányok nagyobb kommunikációs központjuknak köszönhetően beszédesebbek, a fiúk pedig fejlett szex és agresszivitás központjuk hatására verekedősebbek lesznek.

 

A kislány csecsemők arcvizsgálgatása

Észrevetted már, hogy a lány babák sokkal behatóbban tanulmányozzák a föléjük hajoló arcokat? Mivel bennük a kommunikációs és érzelem központok fejlettebbek, ezért sokkal inkább keresik a szemkontaktust, mivel beszélni még nem tudnak. Próbálnak valamilyen arckifejezést előcsalni a másikból, ugyanis nem bírják elviselni a rezzenéstelen arcokat. Ezekről az arcokról rosszallást olvasnak le. Ebből is látható, hogy egy depressziós anyuka merev arca, milyen rendkívüli zavaró kislánya számára, akinek a kedves, mosolygós arcok jelentik az önigazolást. Még azt is gondolhatják, hogy anyukájuk nem szereti őket. Az arcok folyamatos vizsgálgatása a kislányok későbbi fejlett empatikus készségeinek előfutára.

 

Egy érdekes kutatás

A Stanford Egyetemen 12 hónapon keresztül vizsgáltak kisfiúkat és kislányokat. A kísérletben az anyát és gyermekét egyedül hagyták egy teremben és arra kérték, hogy ne nyúljanak az ott elhelyezett játéktehénhez. Az anya félreállt. Minden mozdulatot, tekintetet és hangot rögzítettek. Nagyon kevés kislány érintette meg a tiltott tárgyat, holott anyjuk szinte soha nem szólt rájuk. A jóváhagyás vagy rosszallás jeleit fürkészve a lányok sokkal többet keresték anyjuk tekintetét, mint a fiúk. A fiúk rá se hederítettek anyjukra, mialatt feltérképezték a szobát. Gyakran megérintették a tiltott játéktehenet, annak ellenére, hogy az anyjuk mindig rájuk szólt.

Az egy éves fiúkat már a tesztoszteron által átformált agyuk hajtja, ezért kénytelenek felderíteni környezetüket, még ha annak bizonyos részeitől el is vannak tiltva. Mivel a lányok agya azonban a magzati korban nem pácolódik tesztoszteronban, kommunikációs és érzelmi központjaik épek maradnak és már azzal a adottsággal jönnek a világra, hogy képesek értelmezni az arckifejezéseket és érzékelni a hangok érzelmi töltetét.

 

Kp_005

 

A kislányok empátiája

A kislányok érzelmi központjának fejlettsége kihatással van empátiakészségükre is. Nem véletlen tehát, hogy a lánycsecsemők jóval hamarabb átveszik édesanyjuk nyugalmát és gyorsabban elhallgatnak a csitítástól. A lánycsecsemők rugalmasabban reagálnak édesanyjukra, mint a fiúcsecsemők. Viszont egy párórás újszülött lánycsecsemő gyorsabban reagál a többi csecsemő üvöltésére is, mint egy vele egykorú fiúcsecsemő. A kislányok egészen pici korban képesek vigasztalgatni szüleiket, ha látják, hogy valamiért azok szomorúak. A természettől kapott hatalmas ösztrogén dózisnak köszönhető lesz egy parányi pici lány annyira járatos az érzelmek területén.

 

A kislányok beépítik édesanyjuk idegrendszerét önmagukba

A kislány megszületését követő két év nagyon meghatározza a kislányok életében azt, hogy felnőtt korukban hogyan élik meg saját valóságukat. Optimisták vagy borúlátóak lesznek. Megbíznak másokban vagy inkább bizalmatlanok lesznek másokkal szemben. Amennyiben az édesanya nyugodt, meghitt családi légkörrel körülvéve, nyugodt idegrendszert jelez kislánya számára, úgy gyermeke is ezt „örökíti magába”, ámha egy rettegő, ideges, aggódó anyuka mellet éli meg mindennapjait, úgy ő is hasonló reakciókat fog a későbbiekben bizonyos helyzetekben produkálni, még akkor is, ha erre nem is lenne oka. Legyünk hát, amennyire csak lehetséges nyugodtak, kiegyensúlyozottak gyermekeink mellett, hogy ez a minta „ragadjon rájuk”. Sőt már a terhesség ideje alatt is, ha tudjuk, hogy leány gyermeket várunk még inkább próbáljuk elkerülni a felesleges izgalmakat.

 

Óvodáskori viselkedés

A kislányokat két és hatéves koruk között nem igazán érdekli a fiúk társasága. Ebben az időszakban a lányok legjobb barátnőjüknek szentelik minden idejüket. Nehezen tudnak a kisfiúk és a kislányok együtt játszani. A tipikus fiúgyermek a birkózást, háborút, autót, teherautót, kardot, puskát és egyéb durva és hangos játékokat részesíti előnyben. Szeretik a másikat megfélemlíteni. Ők nem adják oda a játékokat és nem is várják ki a sorukat. A tipikus kislány ezzel szemben simán odaad bármit a nyugalom kedvéért és inkább kiszáll a játékból, csak ne legyen belőle veszekedés. A lányok inkább az utánzós játékokat kedvelik, melyekben a gondoskodás és nevelés játszik fő szerepet. (A női agy érzelmi, társas kapcsolataiért felelős központok aktiválása révén.) A lányoknál a kapcsolat áll az előtérben, a fiúknál viszont maga játékszer, a rang, a hatalom és a fizikai erő. Természetesen a lányok próbálják minél többször érvényesíteni akaratukat a játék során, ám ők ezt óvatosabban és kevésbé agresszív módon, lavírozva teszik, mint a kisfiúk, akiknek a kivívott hierarchia többet jelent, mint akár a barátság. A lányok agressziójukat rózsaszínbe öltöztetik. De ezek a rózsaillatot árasztó kis tünemények a lelkük mélyén éppoly akarnokok, mint a kisfiúk, csak ők nem engedhetik meg maguknak, hogy ez ki is derüljön.

 (Forrás: Louann Brizendine: A női agy)

 

A könyvet megvásárolhatod a Nyitott Könyvműhely webáruházában, ITT!