1269 hatéves gyermeket vizsgáltak Kínában, ahol a reggelit nagy becsben tartják. Kimutatták, hogy a nem rendszeresen reggeliző gyermekek 5,58 ponttal alacsonyabb teljesítményt értek el a verbális, 2,50 ponttal alacsonyabbat a nem-verbális, és 4,6 ponttal alacsonyabbat a teljes körű IQ teszteken, mint azok a gyermekek, akik gyakran vagy mindig reggeliznek. A kutatás során hét társadalmi-gazdasági tényezőt is számításba vettek.

 

reggeli_fontossaga

 

„A gyermekkor kritikus időszak, amikor megalapozzuk az étrendi és életmódbeli mintákat, ezért ezek a szokások fontos azonnali és hosszú távú következményekkel járhatnak” – magyarázta a kutatás vezetője. „Ez alól a reggelizési szokások sem kivételek, és a ritka reggelizést már korábban összefüggésbe hozták számos egészségtelen viselkedéssel, például a dohányzással, a gyakori alkoholfogyasztással és a testmozgás hiányával.”

Hatéves korban a gyerekek kognitív képességei verbális és nem-verbális téren egyaránt gyorsan fejlődnek. Éppen ezért a reggeli táplálkozási és szociális aspektusa is fontos. Az éjszakai koplalás után a reggeli látja el „üzemanyaggal” az agyat, ugyanakkor a reggeli közben zajló szociális kölcsönhatás a szülőkkel szintén elősegíti az agy fejlődését. Az étkezések során a beszélgetéseknek köszönhetően a gyerekek fejleszthetik szókincsüket, gyakorolhatják a történetek összefoglalását és értelmezését, és fejleszthetik általános műveltségüket.

A kutatók azt javasolják, hogy az iskoláknak a tanítás későbbi kezdésével és/vagy reggeli biztosításával kellene szerepet vállalniuk a reggeli fontosságának hangsúlyozásában, hogy lehetővé tegyék a tanulóknak a reggeli órák előtti étkezés előnyeinek kihasználását.

Forrás: medipress