aloneÚgy érzed itt a világvége, mert ő nincs már melletted? Úgy érzed nincs kiút? Akkor jól figyelj. Mindig van holnap, mindig van tovább. Mért ne lenne? Hisz élsz! Tudod mit? Élni is fogsz. Nélküle? Akkor hát nélküle.

 

Úgy érzed itt a világvége, mert ő nincs már melletted? Úgy érzed nincs kiút? Akkor jól figyelj.Mindig van holnap, mindig van tovább. Mért ne lenne? Hisz élsz! Tudod mit? Élni is fogsz. Nélküle? Akkor hát nélküle.

Nem mondom, hogy könnyű egy szakítás vagy egy válás. Bár válásban nem volt még részem, de szakításban igen. Volt, hogy elhagytak, és volt, hogy én hagytam el. Egyik helyzet sem könnyebb. Mindenki emlékszik a kezdeti boldogságra, a romantikus estékre, gyönyörű közös reggelekre. Sőt, ilyenkor mindenkiben élénkebben élnek a boldog percek, mert ragaszkodik hozzá. Nem akarja elfogadni, hogy nem megy.

alone

Pedig mindenkinek jobb lesz, ha esélyt ad magának és a másiknak is, hogy megtalálja az igazi boldogságot. Tudom, most jön az, hogy: „Vajon lesz más, aki majd szeret? Lesz más, akivel boldog lehetek?” Nos, bármilyen hihetetlen is, de lesz. Hidd el, nem vagy semmivel sem kevesebb, mint a kapcsolat kezdetén. Talán most üresnek érzed magad, és zakatol a fejedben sok kérdés. Bizonytalan vagy, ez érthető. Hiszen most valami más jön, valami új. A magány. Félsz tőle. De tudod milyen lesz? Jó. Mert lesz időd. Arra, hogy átgondolj mindent, és arra is, hogy csak magaddal törődj.

Őszintén, de tényleg. Mikor volt utoljára, hogy adtál egy napot magadnak? Amikor csak azt csinálod, amit te szeretsz, nem kellett azzal foglalkoznod, hogy mikorra kell odaérned hozzá, vagy ő mikor jön hozzád. Nem tegnap volt ez, ugye?

Nem szégyen az, ha az ember magának akarja a legjobbat. S ha felmerült akár csak a gondolata is annak, hogy nem ő az igazi, akkor lépj.

Ha pedig pont te vagy a szenvedő alanya a dolognak, mert elhagyott, akkor hagyni kell elmenni. Hidd el, jönni fog valaki, aki jobb lesz neked. Ő is magának akarja a legjobbat, és ha nem te voltál neki, akkor nem szabad ragaszkodni hozzá. Máshol van dolga, és bizony neked is.

Nem mondom, hogy a szakítás után az a legjobb módszer, ha beleveted magad az önfeledt bulizásba. De ha te így érzed, hát menj és tedd ezt. Valakinek az segít, ha végig nézi az összes romantikus filmet, és kisírja magát. Mindenki másképp csinálja, mindenkinek más módja van arra, hogy túl legyen ezen a kínzó fájdalmon. Nincsenek kőbe vésett szabályok, hogy mit kell tenni ilyenkor. Viszont egy szabály igenis van, és ez a legfontosabb. Mindig azt tedd, ami neked segít. Mindig magadat vedd figyelembe. Hisz te élsz együtt magaddal. Senkinek nincs ilyen szoros kapcsolata veled, mint saját magadnak. Így bizony az is igaz, hogy te vagy egyedül az, aki a leghatékonyabban tud segíteni magán. Ne várj a csodára, és arra, hogy majd jön egy csillogó kéz a magasból, és segít felállni. Ez nem meseország, itt nincsenek ilyen varázslatos dolgok. Fogd meg a saját kezed, és határozottan rántsd fel magad a földről.

Idő kell ahhoz, hogy túléld. Nem könnyű elszakadni valakitől, aki ott volt hosszú időn át, minden egyes nap. Volt, aki szeret, és volt kihez odabújni. Tartoztál valakihez. Mikor ennek vége, az sosem könnyű. Meg kell látni a hibákat, és el kell fogadni: nincs tovább. Ilyenkor pedig édes mindegy, hogy te lépsz ki, vagy ő. Vége, és ezt muszáj elfogadni.

De kérlek, hidd el, hogy ez erősebbé tesz. Lesz egy páncél rajtad, és nem mondom, hogy ezen a páncélon nem fog majd több horpadás esni. Mert fog. Viszont akkor talán már tudni fogod, hogy mit kell tenned. Ne zárkózz be, engedd, hogy a napfény újra beragyogjon az életedbe. Mert bizony akarni fogja. Jön majd, és engedd, hogy szeressen. Ha pedig mennie kell, engedd őt útjára.

 

Andreina