Miért kombinálunk? Mire jó az? Hisztériát, tikkelést, hasgörcsöt,-és menést okoz, a hideg- forró verejték váltakozó jelenléte tüdőgyulladáshoz is vezethet és a rágódással töltött idő alatt legalább egy marok ősz szőrszálunk nő, kinek hová...

És mindez mivégre? Van bármiféle valóságalapja annak az abszurd önkínzásnak, ami zúzánkat rágja, amitől nem alszunk, eszünk, s amivel szívünk csücskét is az őrületbe kergetjük? Íme egy extrém, ám a valóságtól nem teljesen elrugaszkodott példa arra, milyen messzire képes elmenni egy nő az önkínzó kombinálásban:

anger

Nő és férfi a nappaliban, péntek este. A férfi most tért haza a munkából, a nő egész nap az esti vacsival felvezetett érzéki szexjátékra készül, ami kivételesen nem a megfoglak-gyömöszgyömösz-ahh-mingyáárt- horrkolás -forgatókönyvet követi majd. Végiggondolta onnatól, hogy belép a pasi, felcsillan a szeme a nő igéző, szokásos macinaci-póló szettet helyettesítő csini rucija láttán, odáig, hogy az istenien sikerült krumplistészta vacsi után hogyan kapja majd karjaiba a férfi gerjedt hímoroszlánként. A férfi egész nap az esti fotelbazuhanós, jól bezabálós, asszonykával egy jó kis akciófilmet megnézős, nagyotalvós program bűvöletében képes csak úgy ahogy kibírni a cégnél harakiri nélkül. Egész héten gürcölt, a stressztől szorulása van, amitől kijött az aranyere, éhes, fáradt, és úgy szexelne egy jó spontánat végre, felvezetés, meg köret nélkül, csak úgy spontán. Aztán hétvégén, jól feltöltődve jöhet a komótos kamaty. Már az ajtón belépésekor elkövet egy hatalmas hibát: nem kapja ölelő karjaiba, el nem múló szerelméről, és mélységes imádatáról biztosítva rövid rucijában illegő párocskáját. Pedig látja, sőt, tetszik neki, amit lát. De a lagymatag paskolás, amivel párja popsiját illeti, és a futó puszika az arcára, majd a zöttyenős vetődés a fotelba oly kiábrándító az ábrándmozizó kedves számára, aki gondolatban már az orgazmust is lejátszotta, és best of kategóriába sorolta, hogy azt már képtelenség jóvátenni bármivel is.

És beindul a mentális láncreakció, gördülnek a hisztérikus gondolatok, lavinaként zúdulva és elsöpörve a kétségbeesetten szűkölő józan észt. A nő látja a férfi üveges tekintetét, és a következőképpen értelmezi a látványt és az elhangzott szavakat:

„ Megúnt. Vége van. Hát ide jutottunk. Nincs már egy jó szava hozzám. Nem szeret, és a fejemre is állhatok, ezen már nem tudok változtatni. Most mi legyen? Én szakítsak, hogy legalább a büszkeségemet megőrizzem? Nem, nem tudom megtenni!! És ha megteszem, nem én leszek a sértett fél, nem lesz jogom szomorkodni. Nem bírom ezt, mondj már valamit, mond ki, hogy vége, ne kínozz tovább!!! De én szeretem, nem akarom, hogy vége legyen!!!”- mindeközben némán fújtat, mereven, szálegyenesen ül a férfival szemben, majd hirtelen összeesik, mint egy elrontott felfújt, és zokogva kiáltja: - Na, nyögd ki végre, meguntál, nem kellek, levagyok ejtve, kenjem a hajamra a krumplis tésztát, és menjek haza anyámhoz!!

A férfi lefagy. Döbbenten bámulja a könnyeitől vak, fuldokolva zokogó, fejhangon visítozó életkéjét. Valahonnan elméje mélyéről egy vicc dereng fel a nyuszikával a sünikével meg a fűnyíróval kapcsolatban, gondolatban számolja, mikor volt utoljára pár olyan nap, mikor asszonya havi rendszerességgel felbolyduló hormonjai vészes hisztirohamokat eredményeztek. De nem stimmel a dátum, és nem talál egy olyan tettet sem, ami miatt büntit, pláne könnyáradatot érdemelne. Ő csak fáradt és éhes, de az utóbbi már nem is annyira, már csak zuhanyozni és aludni vágyik, a nőstényördög átkozódása nélkül. Sajnálja is, hisz szereti ezt a flúgos tyúkot, többnyire normális, és cuki. De hát nem csinált semmi rosszat! Mi baja van akkor? Máskor daliás termete nőjéhez hasonló összeplattyant felfújt fazont ölt, feltápászkodik, szed a tésztából, hogy jófej legyen, és és egy széles, vidítónak szánt mosolyt felvillantva enni kezd, s jóízűen nyammog. S a reakció?

- Hogy tudsz ilyen nyugodtan zabálni, mikor én kisírom a szememet?! Van képed az arcomba vigyorogni? Te érzéketlen szemét! Ha már nem szeretsz, mond meg, de ne gúnyolódj velem! – bömbölve a fürdőbe viharzik, becsapja az ajtót, és a földre kuporodva azon gondolkodik, vajon a wc tisztító szer megivása azonnal megöli, vagy sokáig szenvedne tőle? Majd a sírástól totál kikészülve elalszik.

S a pasi? Ő csak ül, szegény, egyedül a hideg konyhában, kihűlt tésztát majszolva, libidója romokban, aranyere kínozza, s már a feje is fáj. És nem ért semmit...

 

Nevadett